Az interjú – 1., Lisa

Megan kényelmetlenül fészkelődött a székén. Mélységesen zavarban volt és tudta magáról, hogy könnyen piruló arca most épp a vörös valamely sötét árnyalatában ég. A haja mögé igyekezett bújni, kevés sikerrel. Megköszörülte a torkát és visszakérdezett. Csak, hogy biztosan jól értette-e

– … hogy hülyeség…?

– Igen. Hülyeség. Ahogy mondom. – A vele szemben ülő nőről a nyugalom és kiegyensúlyozottság szobrát lehetett volna megmintázni. Lisának hívták és arcpirítóan dögös volt, emellé még szép is. Megant a sárga irigység kerülgette amikor meglátta.

– Hogy értsem ezt pontosan? – kérdezte Megan bizonytalanul. A nő megcserélte keresztbe tett hosszú lábait és egy szöszt simított le a fotelt karfájáról.

– Kedvesem én nem úgy vagyok domina, ahogy maga azt elképzelte. Én nem fogadok kuncsaftokat, akik aztán a padlásszobám mennyezetéről csöngenek alá egy láncon, bokájukon súlyokkal. Nem húzok harisnyát a fejükre és a szájukba sem tömöm bele a harisnyámat. Szeretem a harisnyáimat, elég drágák – nevetett Lisa és lábát kinyújtva végigsimította az említett ruhadarabot. – Tulajdonképpen – folytatta elgondolkodva – Domina sem vagyok. Vagyis nem úgy, ahogy maga és az olvasói hiszik.

– Miért, hogy hisszük mi?

– Tipikus újságírói kérdés! – nevetett fel újra Lisa. – Erre talán válaszoljon maga.

– Tessék?

– Mondja el, hogy mire gondolt, milyen vagyok, amikor először foglalkozni kezdett ezzel a riporttal.

– Nos úgy gondoltam, hogy… – hogyan is gondolta? Kérdezte magától Megan. Most tényleg mondja el, hogy azt hitte ez a nő talpig fényes, szegecses cuccokban jár, kezében korbácsot suhogtat, csizmája sarkával a férfiak és nők szájába lép és megalázó módon beszél velük, miközben valami szexhez alig hasonlító tevékenységet végez? Mondja el, hogy azt hitte, ez a nő ebből él? Egy blogon talált rá és úgy vette fel vele a kapcsolatot. Talán célszerűbb, ha innen közelíti meg a dolgot. – A blogon úgy tűnt, hogy magát azért olvassák és keresik az emberek, mert arra vágynak, hogy valaki megalázza őket…

– Vannak olyanok igen. De végső soron a kérdés azért nem ez. Szereti ön, ha simogatják a mellét az előjáték során?

Megan köhintett párat és még jobban elvörösödött. Haja mögé bújva motyogott igent. – Na látja. Nem csodálatos, ha egy együttlét során megkapja ezt a partnerétől?

– Nos… ez azért nem ugyanaz…

– Dehogynem. Pontosan ugyanaz. Szereti, ha kipeckelik a száját, térdre kényszerítik és a partnere teletömi a száját, miközben néha megpofozza?

– Uramisten, dehogy…

– Akkor nyilván nem is olyan partnert keres, aki meg éppen erre vágyik. A kulcs a kapcsolat. És főleg a kiegyensúlyozott kapcsolat. Én stabil párkapcsolatban élek. Ha ki is próbálunk új dolgokat, azért ismerjük a másik határait. Nem csinálunk olyat, amit a másik nem akar. Máskülönben az nem más, mint erőszak.

– De akkor mitől domina?

– Nem vagyok domina. Csak domináns. Nem vagyok uralkodó és nem vagyok… hú, nem is tudom minek nevezik ezt mostanában a bugyuta regények… a lényeg, hogy a közös kedvteléseinket szabadon és korlátok nélkül megéljük.

– Hm. Akkor ezek szerint a blog nem igazi?

– Ó dehogyisnem. Igazi. Hiszen én írom és én igazi vagyok. A vágyaim, a gondolataim vannak a blog írásaiba öntve, de úgy látom könnyen tévútra csalja a vanillákat.

– Elnézést, miket?

– Nos az olyan ártatlan báránykákat, mint amilyen maga – mosolygott elnézően Lisa. Megan jegyzetelt egy kicsit és töprengett, mit is kérdezzen legközelebb. A riport lényege a szélsőséges szexuális preferenciák lett volna, de úgy érezte egyre zavarosabb számára mindez.

– S mik a kedvtelései?

– Ez azért elég indiszkrét kérdés nem? – hárított Lisa és Megannak el kellett ismernie, hogy valóban az volt. – De fordítsuk meg jó? – folytatta Lisa – Mik a maga kedvtelései?

– Az enyémek? Nem én vagyok a téma…

– Az mindegy. Ha én beszélek a kedvteléseimről, cserébe maga is tiszteljen meg a bizalmával.

– Nos… – Megan nem tudta mit mondhatna. A szexuális élete az utóbbi időszakban mélyrepülésben volt, legutóbbi partnere finoman szólva sem volt egy Casanova. – Alig van mit mondanom. Nemrég szakítottam a pasimmal.

– Miért?

– Mert unalmas volt.

– Unalmas társalkodó partner, unalmas táncpartner, vagy unalmas szerető?

– Azt hiszem mindegyik egyszerre – nevetett Megan. Érezte, hogy kezd feloldódni. Lisa Martinivel kínálta és úgy érezte nem lehet baj, ha elfogadja.

– Tehát unalmas szerető volt. Mindig ugyanúgy csinálta, azt is rosszul?

– I… igennn.

– Egyszóval a szex önnek is fontos. Látja közeledünk a lényeghez. Önnek voltak elvárásai és ez a férfi nem felelt meg neki. Ugyanez a helyzet, ha valaki arra vágyik, hogy elfenekeljék, de olyannal hozza össze a sors, aki erre nem hajlandó. Nincs kapcsolat. De ha valakivel fel tudja fedezni ezt a világot, abból szép és őszinte kapcsolat kerekedhet.

Megan érezte a szavak mögötti igazságot, de valami más is történt. Emlékei közül fellebegett egy arc, akit már rég szeretett volna valahová mélyre eltuszkolni, de sehogy sem sikerült. A magas srác a fősuliról, a tejfölszőke, szeplős, jóképű srác… randiztak párszor… igazán vonzó volt… Luke volt a neve… szép volt a szeme…

– És mi van akkor ha valaki szeretne valakivel együtt lenni, de a férfi kedvteléseit nem tudja elfogadni… – kérdezte Megan a poharába bámulva. Lisa elgondolkodva nézett rá.

– Nem tudja vagy nem akarja?

– Nem tudom. – Megan szédülni kezdett. Nem akart erre emlékezni, nem akart… de alig tudott ellene tenni. Luke az ágy mellett állt, őt simogatta és halkan arra kérte, engedje meg, hogy bekösse a szemét és kikötözze a kezeit az ágy rácsához… Megan felpattant, felkapkodta a ruháit és sírva elrohant. Azóta többször ült egy kis ördög a vállára és azt suttogta: „Te hülye ezt nagyon túlreagáltad, minek kellett elrohanni? Olyan rémes volt, amit kért? Élvezted volna…”

Élvezte volna. Megan ezt a világért soha senkinek nem vallotta volna be, de böngészőjének privát oldalán nem egy kötözős pornóvideót nézett meg. Néha elborzadt tőle, néha felizgult tőle. Olyan is volt, hogy elélvezett tőle. De Luke nem kereste többé és emiatt szenvedett. Sajnálta önmagát.

– Túlreagáltam… – suttogta a Martininek. Nem figyelt fel rá, hogy hangosan kimondta. Lisa az eredeti kérdésre válaszolt.

– Nem a másikra kell nézni. Ugyanarra kell nézni, amire a partnere néz. Nem csak a misszionárius póz létezik, kisasszony. A szex számtalan csodálatos kalandot ígér és az igazi kapcsolat, az igazi szeretet elbírja azt, hogy ezeket a kalandokat együtt fedezzék fel partnerével.

Megan bólintott. Megköszönte az interjút. Aznap éjjel Luke al álmodott. De már csak ennyi maradt neki a fiúból. Egy fülledt erotikus álom.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Related Posts

Begin typing your search term above and press enter to search. Press ESC to cancel.

Back To Top