Az útitárs

Kimondott szavak, kimondatlan élvezetek

A lány autóbuszon zötykölődött. Mereven nézett kifelé az esős, párás vidékre de nem látott sok mindent. Befelé figyelt, a gondolatai irányították már egy ideje. Emlékképek és fantáziaképek között lebegett, pörgette őket mint valami filmet a lelki szemei előtt. Villanások, képek, hosszabb rövidebb ideig játszott mozzanatok. Áttetsző latex, kötélbe szorított kezek és lábak. Mozdulatlanság. A mozdíthatatlanság. Kiszolgáltatott szétvetett lábak, sikamlós szilikon. Szex illata. Valami nagy érzése a fenekében. Nyelv a lábujjai között. Pálca a fenekén. Az érzés, hogy többet akar. Még erősebben, még jobban, még feszesebben. Szétcsúszó világ. Egy arc, egy hang, aminek nem lehet ellenállni. A szándék, hogy akarja, akarja ezt és semmi mást. A félelmei, hogy mi lesz ha valaki megtudja. Olyan, aki ismeri őt. Mi lesz, ha ára lesz mindennek? Nagy ára. Félelem, mert nem akar árat fizetni ezért. Tudta, hogy ez ő, latexbe és kötélbe vágyó, kiszolgáltatottságra felizguló lány igen, az volt ő. Övé volt az értelme, az élete, a gondolatai. Szexualitása. Szépséges, rémséges gondolatai, fantáziái. Az ő nyelve egy másik lány latexbe bújtatott lábujjai között. Keze a másik lány popsija körül. Nyelve a másik lányon, lányban. Izmok feszülése, gát nélküli sikoly. Kifeszülő test. Többet, többet. Határ nélkül… csak csinálja vele, bármit amit akar, használja még…

Ekkor ült le mellé valaki. A fantáziáktól felizgult és elbódult lány csak fél füllel hallotta, a “szabad ez a hely” kérdést, nem is válaszolt. Csak felnézett és bólintott. Egy fiatal lány ült le mellé. Sötét hajú, piros szájú, nevetős szemű. Vonzó jelenség. Csak bámult rá. Megkapó volt az a különös ártatlan kifejezés az arcán. És arra gondolt; “milyen szép ez a lány. El tudnám képzelni őt latexben és magamat is mellette. De ugyan már, hogy is gondolhatok ilyet! Hisz idegen! Valószínűleg vagy kinevetne, vagy sikoltva rohanna el. Ez a két opció van” A lány majdhogynem elszomorodott a gondolatra, hogy ő annyira más, és annyira bonyolult. Félt attól, hogy sosem talál majd társra, és csak megbélyegzés lesz az osztályrésze.

A lány beszélgetni kezdett vele. Alig akarta elhinni. Bátortalanul válaszolgatott, a haja mögé rejtette kutató pillantásait. A lány, aki barátságos volt és legalább annyit nevetett, mint amennyire szemei ígérték. Aztán valahogy eszébe jutott, hogy be is kéne mutatkozni.
A nevető szemű lány kacsintással kísérte bemutatkozását.

-Szólíts Learnek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Related Posts

Begin typing your search term above and press enter to search. Press ESC to cancel.

Back To Top