Meglepetés torta

Meglepetés torta

Greta csücsörítve koncentrált, ahogy a kezében tartott lapot tanulmányozta. A csokoládétorta receptje volt, de nem egy közönséges csokitortáé, hanem egy meglepetés csupa csoki tortáé. A konyha Greta körül úgy nézett ki, mintha hurrikán forgatta volna ki a négy sarkából. A mosogatóból kibuggyantak a piszkos edények, a habverőről krém csöpögött a pultra, az asztalt egyenletesen borította be a liszt és a különféle hozzávalók. De végül is a tészta a sütőben sült, a töltelék a hűtőben dermedt. Összességében elégedett volt, mindössze a máznál akadt el. Még egyszer átfutotta a receptet, majd előszedett egy újabb lábost és feltett egy nagy adag vizet forrni. Egy kisebb lábosba módszeresen tördelni kezdte a tábla csokoládét, majd feltette a gőz fölé. Miközben a lassan olvadó csokoládét kavargatta, szórakozottan a málnalekváros üvegből csemegézett. Csak úgy a mutatóujjával belekanalazott és lenyalta róla a piros mázat. Aztán hirtelen remek ötlete támadt. Ellenőrizte a csokoládét, majd lezárta a gázt és az órájára pillantott. Kedvese 10 percen belül volt várható. Greta kiszaladt a konyhából…

Tom még mindig alig tért magához a meglepetéstől. Sóbálvánnyá meredve állt a hálószoba ajtajában és az ágyon fekvő lányt nézte. Csak azért nem ugrott rá azonnal, mert a meglepetés ereje megbénította. Gréta átlátszó fóliát terített az ágyra, azon feküdt hófehér combfixben, piros tűsarjú cipőjében és egy kiadós adag csokoládékrémben. Az alkarján támaszkodott, mint az ókori dámák a lakomákon. A testén folyt le az ínycsiklandó édesség, beborította a mellét, körbeölelte a derekát. Összekente a fehér combfixet. Tom tudta, hogy több tucat van még a fiókban.

– Boldog születésnapot – mondta egyszerűen a lány, és lassan szétnyitotta combjait. Ahol a bugyinak kellett volna lennie, oda nem csokoládét, hanem málnalekvárt kent.

Ennyi volt.

Tom ledobálta magáról a ruhákat és belefeküdt az édességbe. Harapta, nyalta a lányt, ahol érte, mintha tényleg sütemény lett volna és fel akarná falni. – Őrjítő vagy… – suttogta, majd lejjebb hajolt és vadul nyalni kezdte a lány lába közül a lekvárt. Gréta ívben megfeszítette a testét és csokoládés kezével Tom haját markolta. Már mindketten tocsogtak az édes mázban, ették, nyalták egymásról, kenték egymásra. Tom két ujját is a lány testébe nyomta, mozgatta egy kicsit ki-be míg Gréta nyögni nem kezdett, majd ugyanezeket az ujjakat a lány szájába dugta, ő pedig készségesen lenyalogatta őket.

Sokáig nem bírták már.

– Van még? – kérdezte Tom rekedt, fátyolos hangon.

– Csokoládé? Nincs. De van tejszínhab – lihegte Greta. – A hűtőben.

Tom csokoládés, lekváros testtel kirohant a konyhába, majd egy flakonnal tért vissza. Durván megragadta Greta bokáját, hasra fordította, csípőjét felemelte és belenyomta a flakon végét a lány fenekébe. Telefújta Greta popsiját habbal, széthúzta a fenekét és nyalogatni kezdte a kifolyt krémet. Nyelvén keveredett a tejszínhab, a csokoládé, a lekvár és a lány íze. Mámoros volt, mintha részeg lett volna. Feltérdelt és vadul seggbedugta a lányt. Greta hangosan nyögött, majd sikoltozni kezdett ahogy elélvezett és elterült az ágyon. Tom is kiterült mint egy csillag, és pihegve néztek egymásra.

– Akkor még egyszer boldog születésnapot – lehelte mosolyogva, csukott szemmel Greta.

– Hm. Finomat sütöttél.

-Á, csak figyelemelterelés volt. Még nem láttad mit műveltem a konyhában.

-Láttam, mikor a habért mentem.

-Ó. És…?

-A piskóta…

-Te jó ég a piskóta!!! – pattant fel Greta szeme, és villámgyorsan kiugrott az ágyból, kiviharzott a konyhába. A piskóta odaégett. De a hűtőben ott pihent a dióval és rummal ízesített krém, melyet Greta a tortába szánt. Kivette a tálat, belenyalt, majd huncutul mosolyogva elindult a tállal a hálószoba felé…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Related Posts

Begin typing your search term above and press enter to search. Press ESC to cancel.

Back To Top